Fejenként egymillió? Mit jelent az egy főre jutó költség?
Egy 1,2 milliárd forintos program 1200 résztvevőre vetítve egymillió forint fejenként. Ebből nem következik, hogy mindenki egymillió forintot kapott kézhez. Az egy főre jutó költség egy elosztott mutató, amelynek a nevezőjét is el kell olvasni.
Először nevezd meg, kiket számoltak meg
A képzeletbeli program teljes költsége 1 200 000 000 Ft, az egyedi résztvevők száma 1200. A hányados 1 000 000 Ft/fő. Ha az érintett település 12 000 lakosával osztunk, 100 000 Ft/lakos adódik. Mindkét osztás helyes, de más kérdésre válaszol.
A lakosságarányos érték a teljes közösséghez viszonyít. A résztvevőnkénti érték a megadott szolgáltatás eléréséhez kapcsolódik. Az eredmény mellől ezért nem hagyható el a fő jelentése: lakos, résztvevő, jogosult vagy tényleges igénybe vevő.
Látogatás vagy ember?
Ha ugyanaz az 1200 ember átlagosan három alkalommal vesz részt, 3600 részvételi alkalom keletkezik. Az egy alkalomra jutó költség 1,2 milliárd ÷ 3600 ≈ 333 333 Ft. Ezt nem szabad egyedi emberre jutó költségként közölni.
Az ismételt részvétel kezelése lényeges. Egy belépési számláló az alkalmakat jól mérheti, de az emberek számát önmagában nem feltétlenül mutatja. A kisebb hányados itt nem bizonyít hatékonyabb működést: ugyanazt a teljes költséget osztottuk más egységgel.
Az időtartam is a nevező része
Ha a program három évig tart, az éves átlagos költség 400 millió Ft. Ha ugyanaz az 1200 ember mindhárom évben részt vesz, 3600 résztvevőévvel számolhatunk, így az éves, résztvevőnkénti átlag szintén körülbelül 333 333 Ft.
Ha azonban 1200 ember csak az első évben vesz részt, a 3600 résztvevőév feltételezése hibás. Az egyszeri létszám és a többéves időtartam automatikus összeszorzása így félrevezető lehet. A feltételezést a mutató mellett kell feltüntetni.
Mit mond el a költség az eredményről?
Egy képzés drágább lehet résztvevőnként, miközben több szolgáltatást ad; egy olcsóbb program pedig kevesebb időt vagy más tartalmat biztosíthat. A fajlagos költség mellé azonos cél, tartalom, időszak és megfelelő eredménymutató szükséges az érdemi összehasonlításhoz.
A példánk költségében lehet helyszín, eszköz, szervezés és sok közös tétel. A fejenkénti átlag ezek felosztása. Az egyéni támogatást, az egy főre ténylegesen elköltött összeget vagy a program társadalmi értékét külön adatok nélkül nem állapítja meg.
A példák és a források
A számpéldák saját, szemléltető feladatok; a megadott feltételezésekből és képletekből újraszámolhatók. Valós vállalkozásra, országos statisztikára vagy jövőbeli eredményre nem vonatkoznak.
Négy kérdés a cikkhez
A válaszokból kiderül, melyik összefüggést érted már, és melyik részt érdemes újraolvasnod. A válaszokat és a pontszámot nem mentjük.
