Pénz és vásárlás · 3 perc olvasás
Tele a raktár, mégis elfogy az áru: hogyan számolj készletnapokat?
Az ötszáz darabos készlet soknak vagy kevésnek is bizonyulhat. Napi húsz eladás mellett huszonöt napra elég, napi száz mellett öt napra. A darabszámhoz időbeli ütemet kell rendelni, hogy használható döntési adat legyen belőle.

Ebben a cikkben
Hány napot jelent a polcon álló mennyiség?
A példabeli raktárban 600 darab termék van, a napi fogyás állandóan 30 darab. A készlet 600 / 30 = 20 napra elég. Napi 40 darabos fogyás mellett ugyanaz a mennyiség már csak 15 napig tart.
A készletnapok így mindig egy feltételezett fogyási ütemhez tartoznak. Ha hétvégén nincs értékesítés, vagy erősen változik a kereslet, el kell dönteni, naptári vagy értékesítési napokban számolsz. A kétféle időszámítás keverése rossz rendelési időpontot eredményezhet.
A rendelési pont az átfutástól függ
Legyen az utánpótlás átfutása négy nap, a fogyás továbbra is napi harminc darab. Tartalék nélkül akkor kellene rendelni, amikor 4 × 30 = 120 darab marad. Ez éppen fedezi az áru megérkezéséig várható fogyást az ideális modellben.
Ha szemléltetésként kétnapi, azaz hatvan darabos tartalékot választunk, a rendelési pont 180 darab lesz. A tartalék itt önkényes példa, nem készletezési ajánlás. Valós beállításához a kereslet és a szállítás ingadozását, valamint a hiány következményeit is ismerni kell.
Mit okoz egy késés?
A 180 darabos rendelési pontnál rendelünk, de a szállítás négy nap helyett hat nap múlva érkezik. Napi harminc darabbal 180 darab fogy el: a tartalék pontosan elfogy. További késés vagy nagyobb kereslet már hiányt okozhat.
Ha ugyanezen hat nap alatt napi negyven darab kell, 240 darab lenne az igény. A 180-as készlethez képest hatvan darab hiányzik. A két bizonytalanság összeadódó hatását külön érdemes vizsgálni: a késés és a magasabb napi igény egyszerre is felléphet.
A készletérték nem azonos az eladási bevétellel
Ha a 600 darab példabeli beszerzési egységköltsége 2000 forint, a készlet ezzel az egyszerű szorzással 1,2 millió forintot képvisel. A 3000 forintos tervezett eladási ár 1,8 milliós lehetséges bevételt jelentene, ha minden darabot ezen az áron eladnánk.
A különbség nem automatikusan nyereség: működési költség, sérülés, engedmény és más tétel is lehet. Ez a cikk mennyiségi tervezési példa, nem számviteli értékelési útmutató. A hasznos táblázat külön oszlopban mutatja a darabszámot, fogyási ütemet, átfutást és egységköltséget.
A példák és a források
A számpéldák saját, szemléltető feladatok; a megadott feltételezésekből és képletekből újraszámolhatók. Valós vállalkozásra, országos statisztikára vagy jövőbeli eredményre nem vonatkoznak.
Négy kérdés a cikkhez
A válaszokból kiderül, melyik összefüggést érted már, és melyik részt érdemes újraolvasnod. A válaszokat és a pontszámot nem mentjük.